"Erlend Loe legnépszerűbb művei a Doppler-történetek. A jóléti unalom és okoskodás ellen lázadó Doppler egyéb ötlet híján lépi át a svéd zöldhatárt, és máris egy viszály közepén találja magát. A háborús felek: a kilencvenkét éves özvegyasszony, Maj Britt, aki már csak újkeletű hóbortjainak él (pl. bespanglizva politikai blogjára írogat), és ellenlábasa, a gáncs nélküli aszkéta, elhivatott cserkész és amatőr ornitológus, Von Borring. Doppler két tűz közé kerülve átmenetileg felfüggeszti világmegváltó terveit, és hol a bódító füstben és a reggae-zenében, hol a madártan és a cserkészcsomók tudományában mélyül el odaadón. Erlend Loe humora és naivista társadalomkritikája ezúttal is garancia a minőségi szórakozásra, ráadásul az újra kézbe vehető második kötettel tartalmilag és küllemében is teljessé válik a Doppler-trilógia új kiadása. A kötet felhőtlen szórakozást ígér!" Forrás: https://www.lira.hu

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Három férfi és egy halott nő. Valamint a sors - vagy az emberi psziché - kiszámíthatatlan bakugrásai. A három szerető Molly Lane temetésén találkozik egymással. A köztük lévő törékeny status quo nő halálával szilánkjaira hull. Különös szövetségek és érdekkapcsolatok szövődnek, amelynek hátterében önzés, tehetetlenség és gyilkos indulat gomolyog. Végül egy amszterdami utazás lebbenti fel a fátylat az összes titokról... Forrás: Könyvborító

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Jack London első nagy sikere és mindmáig legolvasottabb regénye A vadon szava (1903), amely egy fagyvilágba hurcolt, majd farkassá kényszerülő kutya kalandjaiban a teremtés leginkább csalódást keltő lényének, az embernek állít tükröt. Buck története mellett az író más északi elbeszélései is a természettel és önnön vágyaikkal magukra maradt hősök mitológiáját alkotják, egyfajta északi Odüsszeiát, ahogy az író egyik címében is jelzi szándékát. A ciklus központi figurája a beszélő nevű Malemute Kid, akinek folyamatosan tanúskodnia és döntenie kell élet-halál kérdéseiben. Forrás: Könyvborító

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Miközben az Egyesült Államok az utóbbi években globális külpolitikai visszavonulót fújt, a Balti-tengertől a Dél-kínai-tengerig terjedő sávban három autoriter állam - Oroszország, Irán és Kína - egyre magabiztosabban próbálja újraéleszteni egykori birodalmát. A három feltörekvő hatalom, a régi dicsőség visszaszerzése közben, az Egyesült Államok - az amerikai befolyási övezet határvidékén elhelyezkedő - szövetségesei felé fordult. Jakub Grygiel és Wess Mitchell a közelmúlt egyes külpolitikai történéseit, így Krím-félsziget orosz megszerzését új szemszögből értelmező könyve amellett érve, hogy a felemelkedő, revizionista hatalmak abban a reményben gyakorolnak nyomást a határvidék országaira - így például Oroszország Ukrajnára, Lengyelországra vagy éppen Magyarországra -, hogy Amerika valóban hanyatlik, ezért nem tesz érdemi válaszlépéseket, a szövetségesek pedig az egykori szuperhatalomban csalódva közeledni kezdenek feltörekvő szomszédjaik felé. A nyugtalan határvidék egy új, átfogó, aktív amerikai külpolitikai stratégia szükségessége mellett teszi le a voksát. Egy olyan stratégia mellett, mely kelet-európai, közel-keleti és kelet-ázsiai szövetségesek hálózatával riasztja el a feltörekvő hatalmakat az agressziótól, és nem adja meg magát egy új, multipoláris világrend önbeteljesítő jóslatának. Forrás: Könyvborító

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Hild József a 19. századi építészettörténet kiemelkedő alakja. A reformkorban fejlődésnek induló Pest klasszicista városképe gyakorlatilag az ő tervezőirodájának asztalán rajzolódott ki. Több mint kilencszáz olyan pest-budai építési kérvényről tudunk, amely a nevéhez köthető. Hild József tervei szerint épült a Kirakodó tér Duna felé néző egykori reprezentatív palotasora. Könyvtárában megtalálhatók voltak az antik világ épített örökségéről és saját korának európai építészetéről szóló szakmunkák. Magyarország monumentális szakrális épületeinek megvalósításában is jelentős szerepet kapott, az ő tervei szerint épült fel az egri székesegyház, 1839-től az ő vezetésével folytatódott az esztergomi bazilika építése és ő kezdte el a Szent István-bazilika tervezését és építését is. Kortársai tisztelték és elismerték, a korabeli folyóiratok „lángeszű építőmesternek” nevezték. Forrás: Könyvborító

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...