Csuka Zoltán (1901-1984)
"Három lélek lobogott benne: a költőé,
a műfordítóé, és az irodalomszervezőé.
Méltatlan lenne, ha valamelyiket is elhallgatnánk,
vagy csonkítanánk, hiszen egyként lombosodott
az irodalom teremtő fájává."
(Czine Mihály)
A költő, irodalomszervező 1984-ben bekövetkezett halála után – kivárva a törvényben előírt időt – 1990-ben az érdi Városi Könyvtár felvette Csuka Zoltán nevét. Miért Érden, e Budapest mellett fekvő már 60 ezres lélekszámú településen neveztek el intézményt arról a személyről, akit a vajdasági magyar irodalom megteremtőjének szoktak nevezni? Mi kötötte Érdhez? Hogyan alakult a 20. századot átélő Csuka Zoltán sorsa, amíg városunkba érkezett? Életútjának főbb állomáshelyei – Szabadka, Pécs, Újvidék – után több mint fél évszázadra választotta Érdet, Érdligetet lakóhelyéül. De nemcsak lakóhely volt számára a település: szellemi központot, műhelyt íívánt itt maga körül teremteni. 1976-ban könyvtárat alapított, majd a városnak adományozta a magyar-délszláv irodalmi kapcsolatokat reprezentáló páratlan könyvgyűjteményét, és a telkén álló két házát is. Az épületekben ma galéria, valamint a Jószomszédság Könyvtára (Sárd utca 35.) működik. Emlékszobában tekinthetik meg az érdeklődők Csuka Zoltán értékes tárgyait, fotóit, forgathatják a neki dedikált könyveket, az általa szerkesztett folyóiratokat. Könyvtárunk a művészetek sokféleségére való nyitottsággal, folyóirat kiadási tevékenységével (Duna-part) és irodalmi estjeivel igyekszik megfelelni Csuka Zoltán szellemi végrendeletének.
De még mindig keveset és kevesen tudunk, tudnak róla. E dolgozat összeállítóját is az a gondolat vezérelte, hogy az építő, örökmozgó, szervező költő tevékenységét az olvasó számára közelebb hozza.
...
Csuka Zoltán részletesebb életrajza
Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd
