Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd  
Elérhetőségek
Nyitva tartás
Kalendárium

április 8.
Széchenyi István
(Bécs, 1791. szept. 21.- Döbling, 1860. ápr. 8.)

Politikus, író, ebben az évben emlékezünk meg halálának 150. évfordulójáról. Nagybirtokos arisztokrata családból származik, apja Széchenyi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója, anyja, a Georgikont alapító Festetics György gróf leánya, Julianna volt. A főúri családok tradícióit követve 1808-ban katona lett, részt vett napóleoni háborúkban is. Beutazta Olaszországot, Franciaországot, Angliát, Görögországot, hazatérve pedig Magyarországot és Erdélyt. Ekkor, 1821-ben kötött barátságot Wesselényi Miklóssal. Az utazásai során látottak és tapasztaltak arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán segítsen, s erre megnyerje nagybirtokos osztálya tagjait, elsősorban az arisztokratákat. 1822-ben meghonosította angliai mintára Pesten a lóversenyeket, és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet. Az 1825-ben megnyílt országgyűlésen egyévi jövedelmének felajánlásával megvetette a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. 1827-ben Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót, 1828-ban jelent meg első könyve, a Lovakrul. Ezt követte a Hitel, majd a Világ, és a Stádium című munkái. Tervei között szerepelt a Duna hajózhatóvá tétele és a folyami közlekedés megteremtése. Részt vett a Kereskedelmi Bank alapításában, foglalkozott a magyar színház kérdéseivel. Királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozásának hatalmas munkáját, 1840-es években a Tisza szabályozás megindítása, a balatoni gőzhajózás életre hívása emelkedik ki gyakorlati tevékenységeiből. A Lánchíd is Széchenyi nevéhez kapcsolódik. A Várhegy-alagút megépítésének terve ugyancsak Széchenyitől ered. Politikai programjában szembefordult a haladás új és igazibb követőivel. Kelet Népe című művében a forradalomtól rettegve vádolja Kossuthot, hogy "izgatásával" veszélyezteti a békés reformtörekvéseket. Az 1848 február, márciusi forradalmi hullám megrémítette; annál nagyobb örömmel fogadta a vértelen forradalom győzelmét, az uralkodó által szentesített polgári átalakulást, s maga is részt vállalt a Batthyány kormány munkájában, s mint közlekedésügyi miniszter. Bécs és a független Magyarország közötti ellentétek fokozódó kiélesedését nem bírta elviselni. Egyre határozottabban jelentkeztek rajta az elmebaj tünetei, 1848. szeptember 5-én háziorvosa kíséretében elindult Döblingbe, ahol hosszú éveket töltött elborult elmével az ideggyógyintézetben. 1857-re állapota annyira javult hogy újból papírra veti gondolatait. Feljegyzéseiben leszámolt Bécshez fűzött illúzióival, ez vitairat (Nagy Magyar Szatíra) nevetségessé teszi s magyarországi abszolutizmus kegyetlen és ostoba rendszerének kieszelőit. Másik politikai irányú műve az Ein Blick (1859) maró gúny és szójátékok segítségével kíméletlenül pellengérre állítja és nevetségessé teszi Bach politikáját és személyét egyaránt. Ez a mű, Széchenyi utolsó írása. A rendőrség felfigyelt politikai tevékenységére, értésére adták: tisztában vannak azzal, hogy a gyógyintézetet politikai menedékhelynek használja fel. Széchenyi ezt fenyegetésnek vette, és 1860. április 8-ra virradó éjszaka főbe lőtte magát. Széchenyi osztályából elsőnek ismerte fel a polgári reformok szükségességét, s ha nem is következetesen, de nyíltan hirdette azokat. Élete végén szembefordult az addig általa sérthetetlenként tisztelt Habsburg-házzal is. Az emberi haladásba vetett hite, akaratereje, alkotó szenvedélye, gyakorlati munkássága bizonyítja, hogy méltán viseli a "legnagyobb Magyar" nevet.

Teljes kalendárium

Csuka Zoltán
Városi Könyvtár

Érd, Hivatalnok utca 12.
23/365470/1
- www.csukalib.hu -
- Írjon nekünk emailt! -
NYITVATARTÁS
Adószámunk: 15566991-1-13
SZJA 1%
Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület
Adószámunk: 18706330-1-13