július 10.
Kálvin János
(Noyon, 1509. július 10. - Genf, 1564. május 27.)

Ötszáz évvel ezelőtt született, francia származású teológus, humanista tudós, a kálvinizmus névadója. Párizsban és Orléans-ban jogi, egyházi, bölcsészeti és irodalmi tanulmányokat folytatottt. Rokona, Robert Olivetan hatására a reformáció mellé állt, részt vett reformációt pártolók titkos összejövetelein.A protestánsüldözés ideje alatt Kálvin Bázelba menekült és a következő évben ott fejezte be A keresztény vallás rendszere (Institutio Religionis Christianae) című világhírű művét. 1536 júliusában Genfbe ment Guillaume Farel meghívására. Farel nevéhez fűződik Genf reformációja. Az ő kérésére maradt ott segítőtársául, vallástanítói, majd lelkészi állást fogadott el. 1537-ben írta meg első kátéját franciául, majd egy évvel később a másodikat latinul. 1538 szeptemberében Strasbourgban települt le, ahol a hugenotta menekültekből alakult gyülekezet lelkipásztora lett. Az V. Károly császár által egybehívott wormsi (1540) vallásügyi értekezleteken ő képviselte a református irányzatot. A katolikus és protestáns fél ezen egyeztetési kísérletét a pápa követe meghiúsította. 1540-ben a tanács visszahívta Kálvint Genfbe. Kálvin hosszas fontolgatás után, 1541-ben tért vissza, ahol rövid idő alatt megszervezte a kálvinista egyház alapját képező négy szolgálatot: Lelkipásztori, Tanítói, Presbiteri, Diakóniai, és azonnal benyújtotta az általa készített egyházi rendszabályzatot, melyet a tanács jóváhagyott és Genf "egyházi alkotmánya" lett. Felállították a konzisztóriumot (egyháztanács) felerészben egyházi, felerészben világi tagokból. Ezután a konzisztórium gyakorolta az egyházi hatalmat és közvetlen befolyása volt a város világi igazgatására is. 1543-ban a párizsi Notre Dame előtti téren nyilvánosan elégetik fő művét, az Institutiot. 1559-ben Párizsban Kálvin vezetésével református nemzeti zsinat ült össze, mely elfogadta a Confessio Gallicanát (Francia Hitvallás) és az Egyház fegyelmi rendtartását. 1558 ősze óta többször is betegeskedett, utolsó prédikációját 1564 februárjában tartotta. Genf temetőjében, saját kérésére jeltelen sírba temették.

Teljes kalendárium