Rideg Sándor:
Kristóf rózsafái

Talán nem mindenki tudja, hogy az Indul a bakterház írója öt elemi elvégzése után csikósnak állt – s élete végéig csikósként, fején félretolva hordta a kalapját. 1919-ben vöröskatona, majd gyári munkás, ezután MÁV-altiszt és pék-segéd volt. Működtetett titkos nyomdát, megjárta a koncentrációs tábort, számtalan alkalommal bebörtönözték. 1931-től jelentek meg novellái, első regénye az Indul a bakterház, melyből a szinte mindenki által ismert film készült, s mely mindmáig életben tartja írója népszerűségét. Az olvasóközönség emlékeiben főként egykönyvű szerzőként él, pedig írt ő novellákat, elbeszéléseket, s más regényeket is, melyek tematikában és színvonalban méltó társai a „bakterháznak”, ugyanaz a lebilincselő meseszövés jellemzi őket.
A Kristóf rózsafái című regény főhőse tulajdonképpen a bakterház egykori lázadó gyerekszereplője, Bendegúz, aki ebben a műben már fiatalember. A fővárosba érkezve Szerencsés Kristóf néven próbál boldogulni olyan vállalkozóként, akinek alaptőkéje a jókedv és a bátorság. Hogy kiről szól a regény, Regös Bendegúzról, Szerencsés Kristófról vagy magáról Rideg Sándorról, kibogozhatatlan, s nem is fontos. Az viszont tény, hogy Rideg műveinek humora, egyéni stílusa akkor a legsziporkázóbb, legellenállhatatlanabb, amikor erről a talán önmaga alakmása fiúról-fiatalemberről ír. A regény egyes epizódjait 1989-ben a Bartók Rádió műsorában, rádiójáték formájában is meghallgathattuk.
S hogy hogyan kerülnek a történetbe a rózsafák? Keressék a kötetet a állományunkban, s egy emlékezetes olvasmányélményen kívül választ kapnak erre a kérdésre is!

Nida Judit

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Összes ajánló